Nemzetközi lapszemle: Orbán egóját csiklandozza, hogy Trump hivatkozási alapként tekint rá
A volt amerikai elnöknek imponálnak az olyan vezetők, mint a magyar miniszterelnök.
A volt amerikai elnöknek imponálnak az olyan vezetők, mint a magyar miniszterelnök.
Ausztria, ha Kickl valahogy kormányt alakítani, a magyar útra léphet: Putyin trójai falova lehet az Európai Unióban.
Fareed Zakaria úgy ítéli meg, hogy a hidegháború óta nem élt át ennyire veszélyes időszakot a világ. Josef Joffe volt harvardi politológus szerint Ukrajna és a Közel-Kelet példája is megerősíti, hogy a második világháború óta az atomhatalmak jobbnak látják helyettesítő háborúkat vívni. Nagyon veszélyes helyzet kialakulását jósolja a Közel-Keleten Max Hastings, a Daily Telegraph volt főszerkesztője. Nemzetközi lapszemle.
Az MSNBC szerint Donald Trumpot baljós kapcsolat fűzi egy sor politikushoz. Az európai politikai mainstream lebénul attól a lehetőségtől, hogy Trumpból ismét elnök lehet, írja az Economist. A német uniópártok EP-s delegációvezetője szerint Orbán Viktor egyértelműen kijelentkezett az Európa-barát vezetők sorából. A Mol egyéves késésben van, hogy százhalombattai és pozsonyi finomítója teljes egészében képes legyen nem orosz olajat is feldolgozni, írja a Reuters. Ukrajnában még nem sikerült tisztázni, hogy mi számítana győzelemnek, állítja Joseph Nye, a Harvard professzor emeritusa. Tegyük fel, Izrael legyőzi a Hezbollahot, a Hamászt és Iránt, de mi lesz utána, kérdi Max Boot a Washington Postban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem meglepő módon a tegnapi európai parlamenti vita áll az európai sajtó fókuszában. A Der Standard szerint „kőkemény leszámolás zajlott Orbán Viktor politikájával”. Hatvanpusztáról mint a Magyarországot uraló klán vagyonának középpontjáról tudósít a Le Figaro. Pintér Sándor tevékenységével foglalkozik a FAZ. Egy amerikai jobboldali elemző szerint az USA budapesti nagykövete túllépi a hatáskörét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Welt, a Le Figaro és a Die Presse is foglalkozik a tegnapi strasbourgi Orbán-sajtótájékoztatóval, valamint a mai EP-üléssel. Továbbra is a levegőben lóg, hogy a magyar kormány áldását adja-e az Ukrajnának folyósítandó kölcsönre, írja az Euronews. A legnagyobb európai alapkezelő is szabadul a magyar állampapíroktól, adja hírül a Bloomberg. Új választóvonal alakul ki a republikánusok soraiban, mert Trump és alelnökjelöltje követendő példának tartja a magyar modellt, így az MSNBC. A Die Presse értesülése szerint az EU nyugati határainak megerősítése csak tovább növelte az embercsempész bandák hatalmát a Nyugat-Balkánon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kivonulni az Európai Parlamentből várhatóan nem fognak a képviselők. De egyelőre még azt sem találták ki, hogyan fognak tiltakozni a magyar miniszterelnök ellen.
Többek között a Neue Zürcher Zeitung, az Independent, a The Daily Telegraph, a Financial Times és a Bloomberg is értékeli a közel-keleti helyzetet. Az olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban váratlanul visszalépett egy rágalmazási pertől, írja a The Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A gazdaságilag, katonailag erős Lengyelország jelenti Európa új szívét, jelenti ki a Times elemzője. Az EU-ban, a jelek szerint lejárt a német–francia tengely ideje, írja a Financial Times. A Guardian vezércikke szerint csakis egy palesztin állam létrehozása vezethet tartós békéhez a Közel-Keleten. A Wall Street Journal pedig úgy látja, a valódi közel-keleti béketerv a Hamász és az iráni tengely legyőzése. Vlagyimir Putyinnak egyre több a problémája Ukrajnában, viszont segítséget jelent számára, hogy az európai politikában egyre hangsúlyosabbak a populista-szélsőjobboldali pártok, írja a Times szerzője.
Beszámoló a magyar ellenzék tüntetéséről a közmédia székházánál, az oroszok könnyített magyarországi utazásának valódi okairól, SS-dalok énekléséről Ausztriában, Trump katasztrófát szabadíthat magára, miután alábecsüli a személye ellen irányuló iráni halálos fenyegetéseket. Témák nemzetközi lapszemlénkből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint egy nagykövet feladatai közé semmiképp sem tartozik az, hogy választási javaslatot tegyenek a fogadó állam polgárai számára. Az Osztrák Szabadságpárt párhuzamos világot alakított ki a médiában, írja a Frankfurter Rundschau. A Neue Zürcher Zeitung szerint már nem működik a kínai gazdasági stratégia Európával szemben, az Unió megtalálta az ellenszert. A Washington Post, a Financial Times és a Guardian a közel-keleti helyzetet elemzi. A Német Marshall-alapítvány vendégkutatója kifejti, Ukrajna aggódik Trump esetleges győzelme miatt. Dalibor Rohac elemző pedig nem érti, miként vélekedhet Donald Trump alelnökjelöltje teljesen másként a gázai, illetve az ukrajnai háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Tim Walz és J. D. Vance visszafogott volt és a politikára összpontosított az alelnökjelöltek vitáján, írja a Washington Post. A rendszer lehetséges eróziója aggasztja Hiszi Csin-ping kínai pátvezért, és a vezető uralma után valóban viharos idők jöhetnek Kínára az Economist szerint. Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak, állítja a Die Welt.
A spanyol Voxnak adott magyar bankhitelről és annak politikai összefüggéseiről ír a Bloomberg. Továbbra is több lap elemzi az osztrák választás eredményét és következményeit. A Washington Post, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg a közel-keleti konfliktus legfrissebb fejleményeit tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szerbia, Magyarország és mára Ausztria – ezeket az országokat szélsőjobboldali, oroszbarát, menekültellenes vezetőik kötik mára össze.
A Euronews arról tudósít, hogy a magyar miniszterelnök nem zárta le a békemisszióját. Továbbra is az ausztriai választás áll a német nyelvű sajtó érdeklődésének homlokterében, de erről ír a Financial Times is. A közel-keleti helyzetet tárgyalja a Financial Times és a The New York Times. Utóbbi lap egy másik cikkében arra biztatja olvasóit, szavazzanak Kamala Harrisre.
Az ausztriai választás eredményét elemzi az Economist és a Süddeutsche Zeitung. A Hezbollah-vezető Haszan Naszrallah meggyilkolása utáni helyzetet tárgyalja többek közt a Washington Post, a Guardian, a Daily Telegraph. Az idei szuperválasztási év majd megmutatja, felül tud-e kerekedni a demokrácia a szélsőségesek befolyásával szemben, jelenti ki a New York Times elemzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Napjainkban mindenütt az 1920-as, 1930-as évek retorikája köszön vissza – nyilatkozza a Die Presse osztrák lapnak a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tanára, aki a tekintélyuralmi propaganda történetét kutatja. A világlapokban vezető helyet kap a Hezbollah-vezér likvidálásának elemzése és a közel-keleti erőviszonyok felmérése. Nemzetközi lapszemle.
1956-ot a Der Standard is a Fidesz alapmítoszaként értékeli, azt érte támadás, ráadásul házon belülről.
Kína merész lépéseket határozott el, de nem tud segíteni a gazdaságán, írja a Time. Joschka Fischer volt német külügyminiszter szerint Franciaországban és Németországban olyan a helyzet, mintha Vlagyimir Putyin helyet kapna a kormány asztalánál. A Daily Telegraph szerint Emmanuel Macron eltanulta Machiavelli módszereit, ám képesség dolgában messze elmarad tőle. A Times és a Bloomberg Putyin világpolitikai ambícióit tárgyalja. A Der Standard beszámol arról, hogy Burgenlandban egymásnak esett a hatalmat gyakorló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőjobboldal a korábban híresztelt – azóta cáfolt – vitnyédi menekülttábor kérdésében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vasárnapi ausztriai választással foglalkozik a Der Standard és a Politico. A Die Presse és a Neue Kronen Zeitung az állítólag Vitnyédre tervezett menekülttábor és az osztrák belpolitika kapcsolódásait tárgyalja. Az izraeli államot két irányból is súlyos veszély fenyegeti, írja Thomas Friedman a The New York Timesban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.