A spanyol Voxnak adott magyar bankhitelről és annak politikai összefüggéseiről ír a Bloomberg. Továbbra is több lap elemzi az osztrák választás eredményét és következményeit. A Washington Post, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg a közel-keleti konfliktus legfrissebb fejleményeit tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szerbia, Magyarország és mára Ausztria – ezeket az országokat szélsőjobboldali, oroszbarát, menekültellenes vezetőik kötik mára össze.
A Euronews arról tudósít, hogy a magyar miniszterelnök nem zárta le a békemisszióját. Továbbra is az ausztriai választás áll a német nyelvű sajtó érdeklődésének homlokterében, de erről ír a Financial Times is. A közel-keleti helyzetet tárgyalja a Financial Times és a The New York Times. Utóbbi lap egy másik cikkében arra biztatja olvasóit, szavazzanak Kamala Harrisre.
Az ausztriai választás eredményét elemzi az Economist és a Süddeutsche Zeitung. A Hezbollah-vezető Haszan Naszrallah meggyilkolása utáni helyzetet tárgyalja többek közt a Washington Post, a Guardian, a Daily Telegraph. Az idei szuperválasztási év majd megmutatja, felül tud-e kerekedni a demokrácia a szélsőségesek befolyásával szemben, jelenti ki a New York Times elemzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Napjainkban mindenütt az 1920-as, 1930-as évek retorikája köszön vissza – nyilatkozza a Die Presse osztrák lapnak a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tanára, aki a tekintélyuralmi propaganda történetét kutatja. A világlapokban vezető helyet kap a Hezbollah-vezér likvidálásának elemzése és a közel-keleti erőviszonyok felmérése. Nemzetközi lapszemle.
Ukrajna elsikkad a magyar elnökségi elképzelésekben, írja az Euractiv. Magyarország kínai gazdaság függésének vannak kockázatai, jelenti ki a Frankfurter Rundschau. A Le Monde a csipogós támadáshoz kapcsolódó cégdzsungellel foglalkozik. A Der Standard szerint történelme legsúlyosabb energiaválsága előtt áll Ukrajna. A Guardian elemzője kijelenti, Benjamin Netanjahunak mennie kell, mert különben Libanon lesz az új Gáza. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szájer József négy évvel ezelőtti bulijának szervezője állítja: kapcsolatban van a volt politikussal, írt is neki.
Az Orbán-kormány költségvetési, illetve monetáris politikáját több külföldi stratégiai elemző is veszélyesnek ítéli. A The Guardian, a Financial Times és a The Daily Telegraph a német politikai állapotát elemzi. A The Wall Street Journal siralmasnak tartja Joe Biden külpolitikai mérlegét. A The Hill elemzése szerint az orosz társadalom cinkos a Putyin által elkövetett háborús bűnökben. Az Osztrák Szabadságpárt megnyerheti a vasárnapi választásokat, írja a Neue Zürcher Zeitung.
Az ukrajnai háború állásával foglalkozik a Washington Post mellett a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Times is. Ukrajnának van terve a győzelem kivívására, de mi jelenti a győzelmet, teszi fel a kérdést a brit lap. Joe Biden kudarcának nevezi Gázát a Guardian, mely a csipogós akcióval, egy másik cikkében pedig Trump haiti bevándorlókra vonatkozó kijelentésével is foglalkozik.
Volodimir Zelenszkij jövő héten bemutatja béketervét. Az ukránok bár kitartóak, az orosz túlerővel szemben most olybá tűnik, a habozó Nyugat mellett szinte tehetetlenek.
Aleksandar Šapić a maradványokat Horvátországba száműzné. A szerb nacionalisták azonban ebben a kérdésben saját elnökükkel kerültek szembe.
Várhelyi Olivér esélyeiről ír a Politico, Európa legnagyobb akkumulátorgyártójának nehézségeiről a Süddeutsche Zeitung, a Wall Street Journalben David Patraeus az amerikai hadsereg jövőjéről.
A bevándorlásról zajló vita az EU-ban a schengeni övezet végét jelentheti, közben a kínai gazdasági nyomulás és a Moszkva-párti politikai erők tevékenysége is aggódásra adhat okot. Világlapok cikkeit ismertetjük.
A Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Bloomberg és a Washington Post is foglalkozik a meghekkelt elektronikai eszközökkel végrehajtott akcióval. Könnyen visszatérhet a demográfiai apály Magyarországon, írja a Times. Hollandia mentességet szeretne, hogy ne kelljen alkalmaznia közös menedékpolitika előírásait, írja a FAZ. Kína mozgatja a szálakat Oroszország, Irán és Észak-Korea számára a NATO-val szemben jelenti ki a Times.
Többek közt az állatvédők is kritizálják, de korábbi botrányai is árnyékot vetnek Várhelyi jelölésére, amellyel többek között a Politico, az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung is foglalkozik. A magyar kormány menekültpolitikáját elemzi a Frankfurter Rundschau, míg a FAZ a német menekültügyet, a Financial Times pedig az európai migrációs politikát tárgyalja. Az EU gazdasági helyzetéről szóló Draghi-jelentésről ír a The Guardian. A Times szerint Kínának jó oka van rá, hogy féljen saját népe haragjától. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Abszurdnak nevezi az európai menekültpolitikát a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. Walter Russel Mead neves amerikai politológus szerint Amerika nincs felkészülve a világban tapasztalható fenyegetések elhárítására. Anne Applebaum azt írja, az Egyesült Államokban nyitott fülekre talál az Amerika-ellenes propaganda. Az egész világ veszíthet a Washington és Peking közötti vetélkedés miatt, jelenti ki Gideon Rachman külpolitikai elemző. Távol kell tartani Oroszországot és Kínát a Balkántól, írja James Stavridis, a NATO európai haderőinek volt főparancsnoka a Bloombergben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Románia szeretne minél előbb a schengeni rendszer teljes jogú tagja lenni, ezért erőteljes lépéseket tett az illegális bevándorlás korlátozására, írja a FAZ. A Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója Európa utolsó esélyének nevezi a Draghi-jelentést. A Die Welt azt elemzi, mit jelez, hogy Benito Mussolini unokája hátat fordított Giorgia Meloni pártjának. Az ausztriai választások előtti helyzetet elemzi a Die Presse. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
